Az MSZDP oktatási programja

A Kéthly Anna Program egyik hangsúlyos eleme az oktatás reformjának kérdése. Elképzeléseinket mind a közoktatás, mind a felsőoktatás területén érvényesíteni kívánjuk, hogy végre a 21. századi elvárásoknak megfelelő modern, elfogadó, integráló, esélyteremtő oktatási rendszerünk legyen.

Az MSZDP 5 pontja az oktatás átalakítására:

1.    Az iskolai szegregáció megszüntetése
2.    A tehetségek kiválasztása és támogatása
3.    A KLIKK és a szakképzési centrumok felszámolása
4.    A Nemzeti Alaptanterv átfogó felülvizsgálata
5.    Az egyetemi autonómia visszaállítása

A jelenlegi alapfokú és középfokú oktatási rendszer alapjaiban hibásan felépített struktúra, mert nem helyez kellő hangsúlyt az alábbi szempontokra:

  • Nem hatékony a korai iskolaelhagyás megelőzésében
  • Nem ismeri fel időben a tehetséget és ha fel is ismeri, nem támogatja kellő mértékben
  • A természettudományos kompetencia-rendszert háttérbe szorítja a biológia, kémia és fizika tantárgyak középfokú oktatásból való fokozatos kivezetésével
  • A Nemzeti Alaptanterv bevezetését nem előzte meg valódi párbeszéd az ágazati szakszervezetekkel
  • Az önkormányzatok helyett az állam által kreált fenntartókhoz helyezte ki az iskolák mindennapi működtetését, így gazdaságilag fenntarthatatlan rendszer jött létre
  • Az iskolaköteles kort nem emelte fel 16-ról 18 évre
  • Egyre nagyobb számban jelennek meg az iskolákban sajátos nevelési igényű (SNI) és beilleszkedési, tanulási és magatartászavaros (BTM) tanulók. Velük a rendszer érdemben nem tud mit kezdeni
  • Az ingyenes tankönyvellátás csupán az állam által kiadott listán szereplő tankönyvekre igaz, melyek azonban sem szakmai tartalmi, sem pedig nyelvhelyességi szempontból nem ütik meg a minimum szintet. A jobb minőségű tankönyveket viszont már nem kapják ingyen a tanulók
  • A pedagógus előmeneteli rendszerbe szándékosan beillesztett fékeknek köszönhetően egyre kevesebb pedagógus tud előre lépni magasabb fizetési osztályba, így egyre növekszik a pályaelhagyók száma
  • A rendszer az iskolai szegregációt nem szünteti meg, hanem gerjeszti azt

Milyen oktatási rendszert akar az MSZDP?

Közoktatás, szakképzés

1. Általános érvényű alapelveink

  • Az iskola szegregáció bármely formáját elítéljük, a gyermekeket fajra, vallásra, képességre való tekintet nélkül együtt kell nevelni és oktatni (kivételt a Tehetség Szakkörök jelentik – lásd később)
  • Az iskolaköteles kort a gimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók esetében 18 éves korig, míg az érettségit nem adó iskolai tanulók esetében a szakma megszerzésének évéig, de legkésőbb 17 éves korig kell felemelni
  • A családi pótlék rendszerének helyben hagyása, a tanulók előmeneteléhez és iskolalátogatásához való kapcsolásának megtartása
  • Az alap- és középfokú iskolák fenntartói jogát vissza kell adni a települési önkormányzatoknak, a Klebelsberg Intézményfentartó Központot és az ágazati (települési) szakképzési centrumokat fel kell számolni
  • Vissza kell adni az iskolaigazgatók és a tantestületek korábban elvett döntési jogköreit
  • A Nemzeti Alaptanterv átfogó felülvizsgálata a kompetencia-alapú oktatás jegyében

2. A tehetség kiválasztásának és támogatásának hatékony rendszere

  • Az alapfokú és középfokú oktatásban két tehetségazonosítási tanév kijelölése, általános iskola 5. és középiskola (szakiskola) 9. osztályában
  • A tehetség kiválasztása kompetencia-felmérések segítségével történjen, mely nem tantárgyi tényanyag tudást, hanem készséget hivatott felmérni
  • A kompetencia-felmérések célja, hogy a tanulót (szaktárgyi pedagógusok, szakpszichológusok és asszisztensek segítségével) az alábbi négy műveltségi terület valamelyikébe lehessen besorolni:

művészet (zene, képzőművészet)
sport (egyéni és/vagy csapatsport)
humán terület (irodalom, történelem, idegennyelvek)
természettudomány (természetismeret, biológia, kémia, fizika, matematika)

  • A kompetencia-felmérés 9. osztályban való megismétlése a megerősítést vagy az új tehetség azonosítását szolgálja, így megfelelő kiegészítője a 5. osztályos felmérésnek
  • A kiválasztott tehetségek célirányos felkészítése, és a tehetség kibontakozásának támogatása a Nemzeti Alaptantervben rögzített, kötelezően megszervezendő Tehetség Szakkörök segítségével történik
  • Azon tanulók esetében, akiknél nem állapítható meg egyértelműen a fenti négy tehetség terület egyikébe való sorolás, az érettségiig való támogatás szükséges általános kompetencia-fejlesztés segítségével. Így lehetővé válik, hogy 12. évfolyamra a tanuló maga döntsön arról, hogy milyen szakmában, milyen szakterületen kívánja a továbbiakban tanulmányait folytatni
  • A hatékony tehetség azonosítás és támogatás révén csökkenteni lehet a korai iskolaelhagyók számát
  • A kiemelt tehetségek támogatása ösztöndíjprogram segítségével támogatandó, mely három kategóriában ítélhető oda a tanulónak, a tanulmányi időszak teljes időtartamára (iskolaköteles korának végéig): művészeti, sport és szakmai kategóriákban.

3. Az állami ingyenes tankönyvlista átalakítása

  • Az ingyenesen választható tankönyvlistára tantárgyanként háromféle tankönyvcsalád felhelyezése, így a pedagógus szakmai szempontjai is jobban érvényesülnek, hiszen nem kell tekintettel lenni a tanulók családjainak anyagi helyzetére, hanem bármelyik tankönyvcsaládot választják a listából, az ingyen jut a tanulókhoz
  • A tankönyvírási folyamat állami szabályozása, a dupla szakmai lektori rendszer (ún. duple-blind review rendszer) kötelező alkalmazása
  • Az ingyenes tankönyvlistán szereplő tankönyveket, munkafüzeteket és egyéb tanulást segítő anyagokat elektronikusan is ingyenesen elérhetővé és letölthetővé kell tenni a tanulók és a pedagógusok számára

4. Az SNI és BTM tanulók támogatása

  • A sajátos nevelési igényű tanulók támogatása az iskolapszichológusi rendszer fejlesztésével, vagyis az iskolai tanulói létszámhoz arányosan kell megállapítani az intézményenként kötelezően alkalmazandó szakemberek számát
  • Minden 50 fő tanuló után 1 iskolapszichológus kötelező intézményenkénti alkalmazása
  • Az iskolapszichológusok szakmai felkészítése az SNI és BTM tanulók fejlesztésére. A felkészítést egyetemek által irányított kötelező és ingyenes szakmai továbbképzésekkel kell megvalósítani, a továbbképzések sikeres teljesítése az iskolapszichológusok előmeneteli rendszerének alapja
  • Fel kell ismerni, hogy az iskola szegregációnak van egy bújtatott formája is, miszerint az SNI és BTM tanulók többsége saját maguk vagy társaik nyomán kerülnek peremre. Ezt a folyamatot is a szakpszichológusok segítségével lehet visszafordítani

5. A Nemzeti Alaptanterv átfogó felülvizsgálata

  • A készség területek adekvát meghatározásával lehetővé kell tenni, hogy a Tehetség Szakkörökben résztvevő tanulók számára a középiskolákban kötelező fakultációs tantárgyak teljesítettnek minősüljenek (tehát a szakkörrel 11-12. évfolyamokon ki lehet váltani a kötelező fakultációkat)
  • A komplex természettudomány tantárgy kivezetése és helyette a specifikus biológia, kémia és fizika tantárgyak újbóli bevezetése a középiskolák 9-10-11. évfolyamain
  • A pedagógusok heti kötelező óraszámának csökkentése (bekalkulálva, hogy mindezzel majdnem ugyanannyi adminisztrációs órákat kell számolni): teljes munkaidő esetében minimum 18 óra, ami részmunkaidős foglalkoztatás esetén a foglalkoztatási időtartam szerint arányos csökken
  • Az Ökoiskola Program országos kiterjesztése, így a pályáztatási rendszer motivációs faktort is tartalmazna, vagyis a pályázaton Ökoiskola címet elnyert intézmények számára anyagi támogatást nyújtson a fenntartó települési önkormányzat
  • Az állami és egyházi nevelés-oktatási feladatok szétválasztása, így az egyházi intézmények esetében nem a települési önkormányzat, hanem az illetékes egyház (felekezet) lesz a fenntartó, annak minden működtetési anyagi vonzatával. Költségvetési többlettámogatásra az egyházi fenntartású intézmények nem jogosultak, a fenntartóknak azt az egyházi éves költségvetésükből kell finanszírozniuk

Főiskolák, egyetemek

Határozottan elutasítjuk a főiskolák és egyetemek alapítványi fenntartásba történő átsorolását, a felsőoktatási intézmények ingó és ingatlan vagyonának alapítványi tulajdonba történő átjátszását. Az államnak fenntartói garanciát kell vállalnia az ország (korábban is állami) felsőoktatási intézményeinek mindenkori működtetése terén, így a felsőoktatási képzés kizárólagosan az állam kompetenciája. Az államnak lehetősége van mérlegelni a Magyarországon akkreditált vagy akkreditációért folyamodó külföldi székhelyű felsőoktatási intézmények működési engedélyezését.

Felsőoktatási elképzeléseinket az alábbi pontokban foglaljuk össze:

  • A főiskolai és egyetemi alapítványok megszüntetése, az alapítványokba átjátszott vagyonok feletti rendelkezési jog maradéktalan visszahelyezése az érintett főiskolák és egyetemek egyetemi szenátusainak kezébe
  • Azon felsőoktatási intézmények esetében, ahol a képzés helyszíne műemléki védelem alatt álló épület, vagy épületegyüttes, teljes elidegenítési tilalmat kell az érintett ingatlanokra bevezetni
  • Deklarálni kell, hogy az újból állami fenntartásba kerülő felsőoktatási intézmények felett az államnak fenntartói és finanszírozói jogot kell gyakorolnia, mely az állam egyik alapfeladata
  • Az újból állami fenntartásba kerülő felsőoktatási intézmények oktatói, kutatói és egyéb munkakörben alkalmazott munkavállalóit újból közalkalmazotti munkakörben szükséges tovább alkalmazni
  • Feltétlenül szükséges a felsőoktatási dolgozói bértábla újratervezése, az ágazati szakszervezetekkel való egyeztetést követően. Ennek célja, hogy a felsőoktatási munkavállalók minőségi munkáját valódi munkaerőpiaci értékükön fizessék meg, elkerülve a tömeges pályaelhagyást és a versenyképtelen, alacsony fizetések taszító hatását
  • Át kell gondolni, hogy a humán, a természettudományos, a gazdasági, művészeti és a műszaki képzési területeken akkreditált szakok közül melyik áll összehangban a piaci igényekkel, mely képzéssel szerzett diplomákra van a munkaerőpiacon szükség. Ennek megállapítása az állam kizárólagos feladata, mely során tekintettel kell lenni a munkaerőpiaci tendenciákkal és a jövőbeni várható változásokra. Ez alapján – ahol feltétlenül szükséges – a munkaerőpiac részéről kisebb érdeklődésű szakoknál hallgatói létszámcsökkentés válhat szükségessé, ugyanakkor ott, ahol az adott képzésre nagyobb munkaerőpiaci kereslet mutatkozik, a hallgatói és oktatói létszám azonnal emelése szükséges!
  • Át kell gondolni, hogy olyan képzési területeken, ahol komplex tudás elsajátítás szükséges és határozott munkaerőpiaci igény mutatkozik erre, ott a bolognai képzési rendszert el kell törölni, helyette az egykori osztatlan főiskolai és egyetemi képzést kell megvalósítani
  • Növelni kell az államilag finanszírozott hallgatói keretszámokat, hogy lehetőséget teremtsünk a társadalom egészének az egyetemi képzés elérésére. Az államnak anyagilag is szerepet kell vállalnia a saját jövőbeni értelmiségi rétegének képzéséből.

1 thought on “Az MSZDP oktatási programja

  1. Az oktatáspolitikai rész nem tartalmazza a következő fontos részeket:
    1. Felnóttképzés a műszaki technológiai fejlődés követéséhez, a felnőttlakosság írni és olvasni tudásának megfelelő szintű biztosításához (az elbújtatott analfabétizmus felszámolása)
    2. Lehetóvé kell tenni a Megújuló energiák szélesebb keresztmetszetű főiskolai szintű oktatását és a hozzákapcsolódó műszaki tanár és szakoktató képzést. Ennek hiányában a szakmunkás és szakközépiskolai képzésben érdemi módon nem tud beépülni.
    3. Az iskolai szegregáció torz értelmezése és alkalmazása helyett alkalmazni kell az intézményen belüli vagy a település intézményei közötti felzárkóztatási és tehetséggondozási programokat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.